Az előző bejegyzésben szerepelt egy térkép-vázlat, mely a gyár terjeszkedésének, a telek beépülésének különböző korszakait vetíti egymásra. 
 

A Zsolnay Gyár fejlődése 1852-1944  (Rúzsás 1954, 65)

/ajánlom a jobbklikk-kép megnyitása új ablakban üzemmódot a nagyításhoz.../

Három (valójában négy) korszakra bontva rétegződnek a gyár területén emelt épületek (egy kis pontatlanság mintha lenne, a jelenlegi apartmanház előtti kert-terület is épületként fut; igaz, ott pincék vannak...).

Külön érdekesség, ahogyan a vázlaton jól láthatóan tüntetik fel a területen elhelyezkedő parkot.

 Az 1868 előtti állapotot Pécs 1865-ös kataszteri térképe is plasztikusan szemlélteti:
(itt kell köszönetet mondjak az InnoTeq Kft-nek, s közvetve a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának a térképért)

 Ezen a térképen számos érdekes részlet található.

Rózsaszínnel szerepelnek a már álló épületek - s tollal berajzolva egy későbbi állapot. Összevetve Rúzsás-jegyzetével, csak részben egyezik meg az ott 1886-1900 közöttre datált fejlesztésekkel. Ami arra enged következtetni, hogy a tollal berajzolt épületrészek "bőven" 1900 előttiek (jobbklikk-nagyítás :).

Másik érdekesség a területre berajzolt, a parkon/kerten keresztülvezető sétány.
E szerint az észak-déli fő útvonal valahol a most az igazgatóság melletti gépkocsibehajtótól indult, s a Basamalom utcával szemben ért ki a Pálya utcára (ez volt a korabeli neve a Zsolnay útnak)..

 A park 1865-ben még a rendezés előtti állapotban van, a rajzoló virágokkal, fákkal illusztrálta az ott található faunát. Sokkal izgalmasabb azonban a sétánynak a rajzolata: pihenőkkel tarkított labirintus-szerűen kanyargó ösvények, melyek vélhetően a domborzati viszonyokhoz is alkalmazkodtak.

Ami még feltűnő, az a Basamalom utca sarkától a Balokány tóig futó vízfolyás. Vélelmezem, hogy itt egy víznyerő forrás található, mely akkor még a felszínen volt.

Még egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmet: a részletesebb felbontású térképen számos telek tulajdonosának a neve is fellelhető. 
A déli terület még Ereth (Erreth) János és Lajos nevén van, a Balokány Pécs város tulajdona, s a Mauzóleum körüli terület  Piller Annától akkortájt került Eizner Ábrahám birtokába.
A Zsolnay-, pontosabban a Zsolnay út környéki telekviszonyok alakulásáról lásd Madas József kiváló munkáját (ill. a gyűjtőmunkájából készült adatbázist).